| |
Székely szótár. 1932. szeptember–október, II., 9–10. szám,p. 92., SZÉKELY NÉPRAJZ, székely tájszavak jelentésének ismertetése Orosz Endre gyűjtéséből (szócikkek: cseszle; ellepcsel; ernye; fenyőpalló; forcák; főbeli; füge; gója; gujbi; gyakorszita; hajza; kuncog; kurtafarku kígyó) és Incze Lajos gyűtéséből (szócikkek: rönk; csutak; cömpő; vágtér; nyilás, csapás; ré; cire; csereklye; éjtő; padmaly; cukház; pászma; törzsölni; karisztolni; borozdolni; hergelni; kürtő; bingyó; durc; fiók; fergettyű; eplény)
Lapszemle. 1937. november–december, VII., 11–12. szám,p. 75., VEGYES ROVAT, erdélyi lapok és közérdeklődésre számot tartó cikkek ismertetése (Székelyföldi Közélet; kolozsvári Erdélyi Szemle; Rava község árnyképe; Kisfaludy Sándor Székelyföldön; az udvarfalvi karácsonyi népszokásai; a Hargitaváralja cikkei (Ádám Éva írónő; Nyirő József; a székelyek eredet; a Tászok tetőről; a balánbányai Irottkőről); kitűnő búzatermés Háromszéken)
Székelyszótár. 1938. február, VIII., 2. szám,p. 19–20., SZÉKELY NÉPRAJZ, székely szólások és tájszavak jelentésének ismertetése (szócikkek: dögrovás, kardalésza; bongor; bongoros; brünnyög; bükök; cők; csiha; csöntörge; faré; gajhó; gujafa; gyaloga; hoszpa; husulubika; ibaktalan; kajkás; kapacán; kornyadozik; kotor; krutyog; légej; mezsgés az út; nyigócás; nyüszülcén; ösztöke; paccsent; puja; rittyeget; rittyent; zunnagtató; zsorda; habaró; égbekiáltó; éjjeli bátor; lesbeteg; mocsári pacsirta; lórahúzó; mekegő kalári; lélekhanyigáló; kurti)
Irodalom – Lapszemle. 1938. augusztus–szemptember, VIII., 8–9. szám,p. 82., VEGYES ROVAT, közérdeklődésre számot tartó cikkek ismertetése, erdélyi szerzők munkáinak ajánlója (Nagyernyei Kelemen Lajos munkálkodásának ismertetése; magyar–román barátság a 15. században; a magyar nemzeti pogány vallás; a székely nép 11. századi elhelyezkedése; Mit tettünk és mit mulasztottunk...; Parajd népegészségügye; br. Dániel Gábor emlékezései; a budapesti 1. gyalogezred háborús emlékének felavatása; Lázár István emlékezete; a kézdivásárhelyi gazdasági iskola lendületes munkája)
Székelyföld kutatása. 1939. január–február, IX., 1–2. szám,p. 13., VEGYES ROVAT, harkályok beküldése; szitakötés Székelykeresztúron; veszedelemben a Gyilkos-tó; Szádeczky Gyula Emlékkönyv; kovásznai arzénes ásványok lelőhelye; Gyergyó időjárási viszonyai; Bálványos havasának odatartozása; udvarfalvi kurjantások
Székelyföld kutatása. 1939. május–június, IX., 5–6. szám,p. 44., VEGYES ROVAT, sötétszürke rókák; hárommázsás medve; háromszázados kályhacsempe Parajdon; gubacsok elterjedése; volgai bolgárok írása; beggyezés és pitykő; a szakadáti falusi legényközösség ismertetése; a protokalcit vizsgálata; a székely közbirtokossági vagyonok eredete; Székelyudvarhelyről összefoglaló ismertetés
Irodalom – Lapszemle. 1939. november–december, IX., 11–12. szám,p. 94. , VEGYES ROVAT, erdélyi szerzők munkáinak ajánlója, lapok, közérdeklődésre számot tartó cikkek ismertetése (brassói Brassói Turista; fakitermelő szövetkezetek Csík megyében; Erdélyi Szemle; gyimesi csángók ismertetése; székely naptár Marosvásárhelyen; népkönyvtárak)
Székelyföld kutatása. 1940. január–február, X., 1–2. szám,p. 13., VEGYES ROVAT, udvarhelyszéki mesterségek; maroshévizi és tusnádi ásványvizek; a székely kapuk pálmafája; a boszorkányok gyűlése a magyar néphitben; gombák, gubacsok a Székelyföldről; a bukovinai székely falvak múltja; a tordai sósfürdő vize; közgazdasági falutanulmány; székely közmondások; székelyföldi hírlaptörténelmi adatok; Csik, a keleti fellegvár; vallásos néprajzi elemek a székely balladákban; dögkeselyűk Maksa közelében
A Székelyföld irásban és képben. 1941. december, XI. (I.), 2. szám,p. 22–23., KÖZÉLETI CIKK, tudósítás A Székelyföld irásban és képben című munkáról
|
